Energetikai Szakreferens szolgáltatás

Kinek ajánljuk szolgáltatásunkat?

 Energetikai szakreferens igénybevételére jelenleg az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

  1. 400 000 kWh villamos energiát,
  2. 100 000 m3 földgázt vagy
  3. 3 400 GJ hőmennyiséget.

Szolltatásunkat energiafogyasztásuktól függetlenül mindazoknak ajánljuk, akik elkötelezettek energiahatékonyságuk jobbításában egyben egy fenntartható fejlődést biztosító, környezettudatosabb energiapolitika kialakításában.

Az energetikai szakreferensi szolgáltatás – mint az energiamenedzsment része - célja

Szolgáltatásunk célja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérve a vállalkozás energiafelhasználását valamint annak változásait, az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását, javítsuk a megbízó vállalat energiahatékonyságát, csökkentsük fajlagos energiaköltségeit.

Vállalatunk célja, hogy két éven belül az ágazati szektorá 10 legjobb energiamenedzsment szolgáltatói között tartsanak bennünket számon. Ezt a sikert kizárólag ügyfeleink elismerésével érhetjük el.

1. Az energiamenedzsment szolgáltatásunk elemei

Energetikai szakreferensi szolgáltatásunk négy  pilléren  áll, mely  tevékenységeinkért teljes  felelősséget vállalunk.

 1.1 Közműaudit

Energetikai mérnökökből álló szakértői csapatunk megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkezik a közüzemi szerződések és számlák felülvizsgálatára, a hibás számlázási tételek felderítésére, költségcsökkentési lehetőségek feltárására.

A közmű audit során cégünk szakmaspecifikus szakértői felülvizsgálják a Megbízónk által átadott 2 éves időtartamra szóló közüzemi (villamos energia, gáz, víz, távhő) számlákat és a hozzájuk kapcsolódó közüzemi szerződéseket. A felülvizsgálat során felderítjük az esetleges számlázási hibákat, és megbízás alapján lebonyolítjuk a Megbízónk és a szolgáltató között a tévesen kiszámlázott energiadíjak visszautalásával kapcsolatos ügyintézést. A közműaudit alapján javaslatokat adunk a Megrendelő számára a megnevezett szerződéses tételek módosítására, és annak elfogadása esetén előkészítjük a közüzemi szerződések módosítását.

1.2 Folyamatos energetikai monitoring

1.2.1 Energetikai szakreferensi alapszolgáltatás (BASISCHECK)

Cégünk alapszolgáltatásként az alábbi energetikai felügyeleti szolgáltatást nyújtja ügyfeleinek a megrendelőtől a kapott közműszámlaadatok alapján (mint megrendelői adatszolgáltatás). Havonta    telephelyenként    és    energiatípusonként    rögzítjük a közműszámlák    adatait    energetikai nyilvántartásunkba. Számítjuk és ellenőrizzük az energiaadatok fajlagos értékét (kWh/HUF, m3/MJ, MJ/HUF)  Javaslatot teszünk a mérés/leolvasás változtatására, kialakítására, ahol ez lehetséges. Összevetjük a 2016. év bázisadatával, jelezzük, ha az eltérés figyelemre méltó. Megrendelővel  együtt  kialakított  ETM  mutatók  alapján  számítjuk  és  ellenőrizzük  az  adott  telephely energiahatékonyságát. Az adatokat grafikus formában megjelenítjük és havonta riportáljuk. Esetenként fogyasztási helyek személyes ellenőrzését elvégezzük, jegyzőkönyv készítése mellett; Esetenként fogyasztási helyeken egyedi méréseket végzünk, elemzés és javaslattétel céljából Összefoglaló éves jelentést készítünk ügyfelünk számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet megbízónk május 31-ig honlapján közzétehet. Felügyeljük az energiahatékonysági jogszabályi környezet alakulását, az esetleges változásokról megbízónkat elektronikusan értesítjük.

1.2.2 Monitoring szolgáltatás

Cégünk monitoring szolgáltatásként a beérkező számlák feldolgozása alapján részletes energetikai felügyeleti szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, melyhez alapadatokat az energiaszolgáltatók mérőeszközei szolgáltatnak.. A folyamatos energetikai monitoringgal elkerülhetőek a szolgáltatók által ajánlott előnytelen szerződéses feltételek megkötése, a szerződés módosítások határidőből történő kicsúszása, a fogyasztási szokások megváltozása miatt olyan többletköltségek kifizetése, amelyek egy szakértelemmel megválasztott szerződés módosítással megtakaríthatók.

A monitoring szolgáltatásunk keretein belül partnereink a következő szolgáltatásainkat vehetik igénybe

Energiamenedzsment célszoftveren keresztül betekintést nyerhet és folyamatosan figyelemmel követheti az energiafogyasztásuk aktuális változását interneten keresztül. A villamos fogyasztási adatokat - negyedórás villamos terhelések figyelembevételével – havonta kiértékeljük. A kiértékelés és a villamos szolgáltatóval kötött szerződés alapján adunk javaslatot az esetleges szerződés módosítására (RHD) vagy fázisjavítók alkalmazására. Kiépített távfelügyeleti rendszerek esetén felügyeljük a távleolvasott fogyasztás méréseket, minden hónapban elemezzük, rendszerezzük, tároljuk a lekérdezett adatokat, szükség esetén módosítási javaslatokat teszünk. Negyedévente felügyeljük az alapadatként meghatározott energiahatékonysági mutatók változását, a vállalati energiahatékonysági tervek megvalósulását. Részt veszünk megbízónk energiapolitikájának folyamatos jobbításában. Energiafogyasztókkal kapcsolatos kérdésekben szakmai támogatást adunk az ingatlanüzemeltető munkatársaknak (tervvéleményezés, szakmai iránymutatás, előzetes beruházás-elemzés)

TAO Kedvezmény (50/40/30%)

Tudnivalók az energiahatékonysági beruházások TAO adókedvezményéről

A TAO. törvény 22/E.§ alapján a társasági adózó adókedvezményt vehet igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. A törvény végrehajtását szabályozó 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet 2017. július 4-én jelent meg, ezzel tisztázódtak a kedvezmény igénybe vételének szabályai.

A teendők:

•    Amennyiben cége jelenleg vagy közeljövőben megvalósítandóenergiahatékonysági célú beruházást tervez, a beruházás megindítása előtt feltétlenül egyeztessen energetikai szakreferensével. A jogosultsághoz a beruházás kezdete előtt szükség lesz egy auditori felmérésre. A megkezdés dátumának definícióját lásd lejjebb.

•    Amennyiben cége 2017. január 1. után, de 2017 július 4. előtt indított meg ilyen beruházást, ugyancsak jogosult lehet a kedvezményre. Ebben az esetben is egyeztessen szakreferensével.

Legfontosabb pontok:

•    Az adókedvezményt a 2017. január 1-e után megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében lehet alkalmazni

•    A támogatás a beruházás üzembe helyezését követő adóévben (vagy az üzembe helyezés adóévében) és az ezt követő öt adóéven keresztül lehet igénybe venni

•    Olyan beruházásra vehető igénybe az adókedvezmény, ami az alapállapothoz képest magasabb, EU-s vagy hazai jogszabály által nem kötelezően előírt energiahatékonysági szintet ér el.

•    A támogatás mértéke a közvetlen energiahatékonyság javító célokat szolgáló tárgyi eszköz vagy immateriális jószág bekerülési értékének 30%, 40% v. 50%-a (nagy-, közép, illetve kisvállalatok esetén), de maximum 15 millió eurónyi összeg.

•    A támogatás igénybevételének feltétele egy energetikai auditor által kiállított igazolás, aminek részét képezi 1) az érintett műszaki rendszer beruházás megkezdésének napját megelőző energiafogyasztási felmérése és beruházás tervezett megtakarításának számítása, illetve 2) a beruházás üzembe helyezését követően készített energetikai audit a műszaki rendszerről és tényleges megtakarítás értékeit.

•    A beruházás megkezdésének napja: Az alábbiak közül a legkorábbi:

1.    az építkezés kezdetének a napja, vagy
2.    a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy
3.    bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi.

•    Létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja.

•    Nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

1. Milyen dátummal kezdett / üzembe helyezett beruházások esetén vehető igénybe az adókedvezmény?

Az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben (Tao. tv. 22/E. § (1)) lehet igénybe venni.

Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételére legkésőbb a beruházás üzembe helyezését követő adóévben kell sort keríteni, azonban az egész összeget az első lehívást is beleszámítva hatévnyi társasági adóbefizetésből részleteiben is le lehet vonni.

Jó hír, hogy a 176/2017 korm. rendelet hatálybalépését (2017. július 4.) megelőzően megkezdett beruházások esetében is élni lehet az adóvisszatérítéssel. Ebben az esetben a korm. rend. 3. § (2) bekezdése szerinti – alapesetben a beruházás megkezdését megelőző – tájékoztatást a beruházás megkezdését követően, de még az adókedvezmény igénybevételét megelőzően kell az adózó rendelkezésére bocsátani. (korm.rend. 7. §)

Se a törvény se a korm. rendelet nem említi a már üzembehelyezett beruházásokat, tehát véleményünk szerint a már üzembe helyezett beruházásokra is ugyanúgy a fenti 7. § szerint kell eljárni.
Azonban a Tao tv. 29/A. § (44) kimondja, hogy az adókedvezményt első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében lehet alkalmazni. Bár a CXXV. törvény 2016 november 26-án lépett hatályba, de annak egyes részei – köztük az esetünkben releváns – csak 2017. január 1-én, tehát ez utóbbi tekinthető a hatályosság dátumának.1)

A fent mutatott táblázat összefoglalja a helyzetet.

2. Milyen beruházások számolhatók el és mi számít energiahatékonyság növekedésnek?

Az elszámolható költségalapot két módon lehet meghatározni (TAO. tv. 22/E.§ (4))

1.    Az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke VAGY

2.    Az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó ezen adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna. Az új beruházásnak vagy az alapállapothoz (ha a hasznos élettartam lejárt, akkor a forgalomban levő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközhöz), vagy – ha ilyen létezik – az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt határoz meg, akkor ehhez a követelményhez mért megtakarítást kell eredményeznie. (korm.rend. 3. § (4)) A jogszabály nem rendelkezik az ehhez képest elérendő energiahatékonysági javulás mértékéről.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (az jelenti a kötelező üzemeltetési időszakot) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha valamely eszközt a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. (TAO. tv. 22/E.§ (7)). Ezekről a befektetett eszközökről a törvényben (TAO. tv. 22/E.§ (9)) részletezett módon külön nyilvántartást kell vezetni.

Nem elszámolható költségek a következők (korm.rend. 4. § (2)):

1.    olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;

2.    villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból     villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége (elszámolható költség azonban a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke;

3.    annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől;

4.    az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.

Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a jogszabály abban a kérdésben további jogértelmezést kíván, hogy mi számít “magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág”-nak vagy az “eszköz az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel”. Ennek eldöntéséhez javasoljuk, hogy minden konkrét esetben konzultáljanak a céges jogásszal és az energetikai szakreferensükkel.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás

a Tao. tv. a következő definíciót adja (Tao tv. 4.§ 11a.): az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor.

Az energiahatékonysági tv. szerint (Ehat tv. 1.§ 32.) végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével; (angolul, az EU irányelvben jobban értelmezhető: ‘final energy consumption’ means all energy supplied to industry, transport, households, services and agriculture. It excludes deliveries to the energy transformation sector and the energy industries themselves)

Ez alapján az energiatermelés és az energiaszektor cégei nem lehet jogosultak a kedvezményre, mivel ott – a definíció szerint – nem lehet végső energiamegtakarítást produkálni, mert az ottani energiafelhasználás nem minősül végsőenergia-fogyasztásnak.

Ugyanakkor a végrehajtási rendelet külön rendelkezik arról, hogy a megújuló energiatermelési beruházás csak akkor lehet jogosult, ha megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító beruházás lehet jogosult. Ez alátámasztja, hogy csak ipari (vagy szolgáltatói vagy mezőgazdasági) szektor esetében érvényesíthető a kedvezmény.

Területi és összeghatárbeli korlátozások

Az adókedvezmény legtöbb elérhető állami támogatással ellentétben területi korlátozás, illetve minimális beruházási értékhatár nélkül is igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy a közép-magyarországi régióban is igénybe vehető, ahol más támogatások nem, valamint azok a beruházások is jogosultak, amelyek a fejlesztési adókedvezmény minimális értékhatárainak nem felelnek meg.

3. Ki állíthat ki és mi szükséges az igazoláshoz?

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.
Az igazolás kiállítás két lépésben történik (korm. rend 3. § (2)-(3)):

1.    Először az auditor a beruházás megkezdésének napját megelőzően – mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felméri a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről. Ennek eredményéről az auditor írásban tájékoztatja az adózót. A tájékoztatás tartalmazza az energiamegtakarítás megállapításának módszertanát is.

2.    Az auditor a beruházás üzembe helyezését követően készíti el és adja át az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a fenti módszer felhasználásával, a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Ezek alapján az auditor – a fenti elveket alapul véve állíthatja ki az igazolást, amiben megállapítja, hogy a beruházás energiamegtakarítást eredményez, és a Tao. tv. szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, valamint megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek. Ezenkívül szerepel a beruházás megvalósításával elért éves végsőenergia-megtakarítás, illetve a beruházás előtti fogyasztási adatok. (korm. rend 3. § (6)). A jogszabály nem rendelkezik a mért időszakkal kapcsolatos minimumkövetelménnyel kapcsolatban.

Almérő-rendszer törvényi kötelezettsége (2018)

Almérők kötelezettsége 2018-tól

Az energetikai szakreferens igénybevételének kötelezettségét szabályozó 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról (Ehat. tv.) 2018. január 1-től hatályos módosítása az energetikai szakreferens igénybevételét megszabó 21/B. §19 (1) bekezdése kiegészül egy b) ponttal, ami szerint "az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett cégnek meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie."

A felszerelt almérők adatait később a szakreferens nyilvántartja, és azokról a szokásos havi jelentésben számot ad a vállalkozás számára.

Ennyi a jelenleg rendelkezésre álló információ. Arról, hogy milyen berendezéseket és technológiai folyamatokat kell almérővel kötelezően mérni, a törvény szerint a MEKH (Energetikai Hivatal) rendelkezik az erről kiadott rendeletben. Ezt a rendeletet még nem adta ki a Hivatal, tehát ezekről a feltételekről, illetve az almérők technikai paramétereiről nem áll rendelkezésre információ.

Mindazonáltal nem árt tájékozódni a rendelkezésre álló lehetőségekről, hiszen a kínálat bőséges mind az almérő működési technikáját, mind az adatátvitel mikéntjét nézve (adattárolós vagy adattovábbítóval rendelkezik rádión vagy más megoldással). Ezzel elérhető, hogy a rendelet megjelentével ne érjen bennünket meglepetés, illetve a megfelelésen túl az almérők egy megfelelő energiamonitoring rendszerbe kapcsolódva tényleges hasznos információval szolgáljanak az energiafogyasztás megértéséhez és azon túl energiamegtakarítási lehetőségek feltárásához.